Tisztelt Látogató!

Nagy Zsolt

addiktológiai konzultáns, szenvedélybeteg segítő vagyok.

Majdnem egy évtizede dolgozom szenvedélybetegekkel, főként alkoholistákkal és drogfüggőkkel. Útitárs, kísérő, segítő vagyok annak a nehéz folyamatnak az első időszakában, amit felépülésnek neveznek. Azoknak az útját próbálom egyengetni, akik az önpusztítás, a „lassú öngyilkosság” helyett a józanságot, az életet választják, és ezért lépéseket is tesznek, cselekszenek. A józanságba senki nem képes „átgondolkodni” magát, és a tapasztalatok szerint igen ritkán sikerül valakinek „önerőből” kijózanodni, ehhez általában külső segítségre, támogatásra van szükség. A felépülési folyamat az érintett függő személy részéről belátást, tetteket, és kitartást követel, a hozzátartozóktól és a családtól pedig aktív támogatást, bizalmat és türelmet kér. Meggyőződésem és személyes tapasztalatom, hogy a függőségből lehetséges a felépülés. A szenvedélybeteg számára minden pillanatban adott a változás lehetősége, amelynek mentén kialakítható egy józan, örömteli, derűs, élhető élet. A kényszeres szerhasználat sokszor az elakadás, a beszorítottság, a sebzettség, a tanácstalanság, a kilátástalanság jele, de egy ilyen életválság magában hordja az új kezdet, a kibontakozás lehetőségét.
Ne adja fel, az Ön számára is van remény! A szenvedélybetegségbe az érintettnek nem kell belehalnia, környezetének tovább szenvednie.

Ha úgy érzi, hogy Ön akár Munkácsy itt látható „Korhely férj” című festményének valamelyik szereplője lehetne, vagyis Önnek, párjának, családtagjának, barátjának, kollégájának alkoholproblémája van, bizalommal hívhat, várom jelentkezését.
A tapasztalatok szerint egyedül ritkán sikerül a kijózanodás, de közösen megtalálhatjuk a megfelelő megoldást.